|
Témaindító hozzászólás
|
2011.12.16. 22:28 - |
VÍZMOSÁS FALKA TERÜLET |
[13-1]
 A hím kíváncsian várakozott a hóban, addig legalább tudott pihenni. Izgatta fantáziáját vajon Shiver mit foghat. Már türelmetlenül felült, már amennyire tudott, majd megérkezett egy őzzel. Rawen izgatottan nyalogatta szája szélét, fejét letette és nagy erőkkel kezdett falatozni. Kissé nehezen ment le torkán a falat a sebek miatt, de ez kevésbé zavarta. Miután jól lakott, lepihent újra a hóba, lehetőséget adva hogy Shiver is ehessen a tetemből. |
 Rawen válaszára Shiver kissé lehajtotta fejét és engedelmesen, udvariasan válaszolt. -Természetesen! Amint tudok, visszatérek a zsákmánnyal hozzád. -mondta, majd két lépést hátrált és sarkonfordulva elfutott ha Rawennek nem volt más mondandója vagy kérése. Shiver az erdőben könnyedén tudott vadászni a nagy hó miatt, mivel bundája elég jól elrejtette. Lassan, halkan járt a fák között, folyamatosan figyelve a szagokat és neszezéseket. Valami kevésbé nagy zsákmányt keresett amit egyedül el tud ejteni, mégis elegendő legyen két farkas számára. Ahogy sétált az erdőben, szarvasok szaga csapta meg érzékeny orrát. Felemelte a fejét és mélyen beszívta a levegőt. Továbbra is halk léptekkel ment a zsákmányok felé és kissebb távolságból figyelte őket. Elég nagy csapat volt, pár hatalmas szarvas és sok őz. Korosztályban változó, de a legtöbb felnőtt volt és pechére teljesen egészségesek. Kizárt, hogy egyedül leterítsen egy kifejlett és egészséges őzt. Viszont némi keresés után a csapat szélén megpillantott egy fiatal, esetleg őzt. Nem volt már kölyök, csak mintha kissé visszamaradt volna a fejlődésben. Éppen kapóra jön! Lassan, a földhöz lapulva mozgott és cserkészte be a fiatal őzt. Már a hús gondolatától is összefolyt a nyál a szájában. Már elig pár méterre volt a kiszemelt őztől. 3... 2... 1... Gyerünk! Kiugrott az erdőből, az őzek pedig riadtan eredtek futásnak. Vicsorogva, fogait csattogtatva rohant az őz nyomában, majd egy hirtelen kanyarnál a fiatal őz elé vetette magát. Az őz átesett Shiver testén és fejjel a hóba esett. Shiver felugrott a földről és az őzre vetette magát. Az őz torkára harapott és tiszta erejéből szorította azt, míg meg nem fulladt. Elégedetten állt a halott test fölött és körbe pillantott. Az őz csapatnak már csak a hóban hátra hagyott nyoma látszott. Lihegve, kissé kimerülve az üldözéstől, szagolt a levegőbe, de Rawen szagán kívül nem érzett senki mást sem a közelben. Ráharapott az őz egyik lábára és annál fogva húzta el azt Rawenhez. Mikor oda ért, letette Rawen előtt és átadva az evésben az elsőbbséget, hátra lépett egyet. -Egyél Rawen! - |
A béta gondolkodóra fogta. Légzése még mindig nehézkes volt, nem biztos hogy egy kis zsákmány kergetés jót tenne neki, nem hogy vállának és nyakánal. Meg különben is, hagy vadásszon az alsóbb rendű. Rawen emiatt egy kicsit el is lustult.
-Nem hinném hogy tudok-közölte diplomatikusan.
Reményei szerint Shiver hoz neki is a zsákmányból ha vadászik. Na de ideje egy kicsit megmutatnia felsőbb rendűségét... Igaz, nem alfa, de béta, és imád parancsolgatni.
-Hozz nekem is enni-mondta határozottan, még sem tolakodóan, de még is ellentmondást nem tűrően.
Az immár vörös bundájú farkas lefeküdt a hóba, így a fehérségbe még több vért "vezetve".
|
Shiver nem is feszegeti tovább a témát, csak Rawennel szemben ül és mikor az ételre gondol, összefolyik a nyál a szájában. Bizony neki sem esne rosszul egy kis hús. -És tudsz ilyen állapotban vadászni szerinted? -fenntartásokkal kezeli hogy Rawennek van rá ereje, de ezt neki kell eldöntenie, ő érzi hogy mennyi ereje van még. |
-Nem köszi... Ez kettőnkre tartozik. Rám és rá-szokás szerinti megvetéssel ejti ki a "rá" szócskát.-Most hogy mondod a harcban kissé megéheztem-közli vigyorogva.
Immár valamivel jobb a kedve, de Ferris gondolatára dühbe gurul. Lefekszik lassan, ugyanis már nagyon fájlalja a vállát és a nyakát és szeretne egy keveset pihenni.~Ott hagyhattam volna a fogamat~mondja közmondás szerűen. Hisz egy fog elvesztése nem nagy gond, ő gondolatban másra célzott. |
Meglepetten hallgatta Rawent, egy részről mert nem tudta hogy a Jégpalota a Törmelék falkáé lett, másrészt pedig mert így végre megértette a sérülések mélységének okát. -Ha szeretnéd segíthetek, bár ha jól sejtem ez aféle magányos bosszú. Mégis ha szükséged lenne rám... -nem fejezte be a mondatot, mert nem akarta untatni Rawent a fecsegésével. -Nem vagy éhes esetleg? - tett fel egy újabb segítőkész kérdést, bár tudta hogy ezzel a segítés mániájával sokakat idgesíthet, de ő már csak ilyen. :) |
Örült hogy megkérdezte, így végre eltudta mesélni.
-A Jégpalota területére merészkedtem, ahol már a Törmelék falka uralkodik. Szerencsétlenségemre ott volt Ferris, az alfa-mondta megvetve a Ferris szót, majd folytatta-Úgy döntöttem megpróbálom visszaszerezni a területet, próba-szerencse alapon. Hát, összeverekedtünk. Először a vállamat harapta... Aztán a nyakamra támadt... Én pedig kilyukasztottam a fülét... Aztán nagy nehezen sikerült elszabadulnom... De megesküdtem! Egyszer legyőzöm!-már alig hörgött beszéd közben, de néha észre lehetett venni, hogy még nincs minden rendben vele. |
Shiver Rawen válaszára bólintott, majd leült és kíváncsisága végül felülkerekedett rajta. Kissé oldalra billentette a fejét, még mindig a sebeket tanulmányozva és úgy tette fel a kérdést. -Mi történt? Ki támadott meg? -füleit Rawen felé fordította és némán, érdeklődőn várta a választ. |
-Nem, kösz. Elboldogulok egyedül is-jelentette ki magabiztosan.
Légzése még nem volt tiszta, még mindig hörgött. Szerencsére azonban egyre jobban lett. Kékes bundája immár inkább nevezhető vörösnek. Furcsállta hogy a farkas még nem kérdezte meg, mi történt. Igazából kivételesen egész szívesen elmesélte volna valakinek. Gondolatai azonban azon jártak, vajon Ferris mit csinálhat éppen? |
Shiver megpillantja a sebesült Rawent és kissé lehajtja a fejét, megadva számára a kellő tiszteletet. Mogorva hangnemére nem reagál, csak segítőkészen közelebb lép pár lépést. -Segítségedre lehetek valamiben esetleg? -kérdése közben nem túl közelről, de alaposabban szemügyre veszi Rawen sérüléseit. Harcból származó seb(ek), ez egyértelmű és mivel életben van Rawen, Shiver arra a következtetésre jut, hogy ő nyerte a küzdelmet. Kíváncsisága belülről mardossa, de nem biztos benne, hogy jó ötlet lenne felhoznia a témát. |
A sánta farkas bekecmergett a fagyott fenyvesbe. Válla már nem vérzett. Megvetette a Törmelék falka alfahímjét. De még mindig Rawen járt jobban, hisz Ferris lyukas füllel él tovább. Az ő sebe pedig begyógyul. A béta hatalmas zajt csapott, amit az egyik falkatag észre is vett. Lassan kikecmergett a fenyvesből. Bundájába vér ivódott, ahogy szájára is. Bár az Ferris fére volt... A lecseppenő vörös nedvtől a hó is ilyesmi színű lett. Végre felemelte fejét, és köszöntötte falkatársát.
-Üdv. Hogy mi járatban? Nem is tudom, csak ide tévedtem-közölte a hím mogorván.
Végül is hogy közölhetné, ha az előbb majd nem az életével fizetett?
egy: nem a vállát harapta Ferris, hanem a nyakát szal valszeg hörögve lélegzik
kettő: nem Ferris vére van rajta, hanem a sajátjával keveredett Ferris vére, meg a nyakán gyakorlatilag egy vértócsa van
Freedom |
Shiver magányosan járja a falka területét, mancsa alatt ropog a frissen lehullot hó. A zsákmányállatok szagától összefut szájában a nyál, de egyedül nincs kedve most vadászni. Tovább megy hát, majd hirtelen kissebb zajra lesz figyelmes és a sok érdekes szag között felfedezni véli egyik falkatársa szagát. Körbepillant, hátha megpillanthatja az illetőt. Ha előlép a zaj keltője, Shiver farkát csóválva, kedvesen üdvözli őt. -Szervusz! Mi járatban erre? - |
VÍZMOSÁS FALKA TERÜLET |
[13-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
A hím kíváncsian várakozott a hóban, addig legalább tudott pihenni. Izgatta fantáziáját vajon Shiver mit foghat. Már türelmetlenül felült, már amennyire tudott, majd megérkezett egy őzzel. Rawen izgatottan nyalogatta szája szélét, fejét letette és nagy erőkkel kezdett falatozni. Kissé nehezen ment le torkán a falat a sebek miatt, de ez kevésbé zavarta. Miután jól lakott, lepihent újra a hóba, lehetőséget adva hogy Shiver is ehessen a tetemből.
Rawen válaszára Shiver kissé lehajtotta fejét és engedelmesen, udvariasan válaszolt. -Természetesen! Amint tudok, visszatérek a zsákmánnyal hozzád. -mondta, majd két lépést hátrált és sarkonfordulva elfutott ha Rawennek nem volt más mondandója vagy kérése. Shiver az erdőben könnyedén tudott vadászni a nagy hó miatt, mivel bundája elég jól elrejtette. Lassan, halkan járt a fák között, folyamatosan figyelve a szagokat és neszezéseket. Valami kevésbé nagy zsákmányt keresett amit egyedül el tud ejteni, mégis elegendő legyen két farkas számára. Ahogy sétált az erdőben, szarvasok szaga csapta meg érzékeny orrát. Felemelte a fejét és mélyen beszívta a levegőt. Továbbra is halk léptekkel ment a zsákmányok felé és kissebb távolságból figyelte őket. Elég nagy csapat volt, pár hatalmas szarvas és sok őz. Korosztályban változó, de a legtöbb felnőtt volt és pechére teljesen egészségesek. Kizárt, hogy egyedül leterítsen egy kifejlett és egészséges őzt. Viszont némi keresés után a csapat szélén megpillantott egy fiatal, esetleg őzt. Nem volt már kölyök, csak mintha kissé visszamaradt volna a fejlődésben. Éppen kapóra jön! Lassan, a földhöz lapulva mozgott és cserkészte be a fiatal őzt. Már a hús gondolatától is összefolyt a nyál a szájában. Már elig pár méterre volt a kiszemelt őztől. 3... 2... 1... Gyerünk! Kiugrott az erdőből, az őzek pedig riadtan eredtek futásnak. Vicsorogva, fogait csattogtatva rohant az őz nyomában, majd egy hirtelen kanyarnál a fiatal őz elé vetette magát. Az őz átesett Shiver testén és fejjel a hóba esett. Shiver felugrott a földről és az őzre vetette magát. Az őz torkára harapott és tiszta erejéből szorította azt, míg meg nem fulladt. Elégedetten állt a halott test fölött és körbe pillantott. Az őz csapatnak már csak a hóban hátra hagyott nyoma látszott. Lihegve, kissé kimerülve az üldözéstől, szagolt a levegőbe, de Rawen szagán kívül nem érzett senki mást sem a közelben. Ráharapott az őz egyik lábára és annál fogva húzta el azt Rawenhez. Mikor oda ért, letette Rawen előtt és átadva az evésben az elsőbbséget, hátra lépett egyet. -Egyél Rawen! -