|
Témaindító hozzászólás
|
2010.12.12. 21:56 - |
|
[80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
Kalandmester - Negro
//Nem értem ezt: Hirtelen nagyot szökken, úgy, hogy alfája a biztonságos részre kerüljön//
- Negro! Hagyj itt! Ez parancs! Nem szegheted meg! - vicsorog rá az alfája és tovább liheg, fekszik a párkányon. Ki van merülve, mozdulni képtelen. Negro kérdésée nem reagál. Ekkor a párkány alól guruló hangot hallani majd hirtelen megcsúszik a két farkas. Sokka a mélység felé... |
Fittyet hány Sokka kérésére.
-Meg egy fenét! Kellesz a falkának, különben elveszítjük a csatát! - mondta, s közben minden izmát megfeszítve mászik az omladozó csapáson. De Negro nem tágít. Hirtelen nagyot szökken, úgy, hogy alfája a biztonságos részre kerüljön, majd ő is utánnaszökken, épp az utolsó pillanatban. Sokkát beljebb húzza, és várja a magyarázkodást.
-Miért hagytál ott minket? He? Azt akarod, hogy elvesszen a falka? |
Kalandmester - Negro
Negro leugrott... a majdhogynem biztos halálba. Most már kettejüknek van szüksége segítségre, hacsak nem talál ki valamit Negro. A párkány omladozik, ahogy mozognak rajta egyre több darabja hullik alá. Sokka felnyög.
- Hagyj engem itt! Ugorj fel! Gyorsan, mielőtt mindketen ideveszünk! |
Nem tudja, mit tegyen. Falkatársa feltűnésére Negro végső elkeseredettségében leugrik Sokkához a párkányra, s bebújva alfája alá megpróbálja felemelni. Sikerül is, hála Negro erős gerincének. A farkas észrevesz egy keskeny ösvényt, ami már omladozik, és nagy erőfeszítések árán feljut a csapáson keresztül a biztonságos területre. |
Kalandmester - Melody
A nagy alfahím végighallgatja Melodyt. Elmosolyodik majd fejét felemeli az ég felé és felvonyít. Hangjai ezüstszálakként nyúlnak az ég felé majd fény jelenik meg és a farkasnak szárnyai nőlnek. Melodyra néz.
- Ügyes voltál Melody. Falkád megmenekült. Kitartó voltál, rövid időn belül döntöttél és követted az utasításokat. Csak így tovább dadaként is! Elnyered majd jutalmad!
Azzal a farkas elrepül és Melody felébred.
Ügyes voltál Láki, igazodtál Melo tulajdonságaihoz, követted a rejtett utasításaimat és a kínálkozó lehetőségeket! Csak néha nem vártad meg a reakcióimat, helyettem írtál :) Erre majd figyelj oda! 9# |
Melody lábai kicsúsznak és a földre rogy. Mikor aztán az alfa lenézve őt beszél hozzá, feláll és kihúzza magát. -Én annak a falkának vagyok az alfanősténye, amit épp széttép egy idegen, agresszív falka... Lehet hogy most nem úgy nézek ki mint egy alfanőstény, de ez csak azért lehet, mert az életemet is odaadnám a falkámért. Hosszú ideje futok hogy segítséget szerezzek. Szükségem van rátok! Kérlek segítsetek! -mondandója végén büszke testtartását is feladja, fejét lehajtja és füleit hátracsapja. -Kérlek! Minden percben megölik épp egy társamat. Szükségem van a segítségetekre azonnal. Vagy ha nem, hát engedj utamra, hogy kereshessek mást, aki segít. - a végén kissé elcsuklik a hangja a kimerültségtől. |
Kalandmester - Negro
A vonyítás elhal, hirtelen végeszakad a földnek Negro lába alatt és jól kell kapaszkodnia a lábaival, hogy a nagy futásban bele ne essen. Sajnos ez Sokkának nem sikerült és most egy apró, omladozó párkányon fekszik eszméletlenül.
Mancsdobbanás hangzik fel majd Negro egyik falkatársa jelenik meg, véresen, kétségbeesetten.
- Negro! Azonnal hozd vissza Sokkát vagy a falkának lőttek! Siess! - azzal már rohan is vissza harcolni.
Melody
A másik falka alfája kilép barlangjából és a lihegő, majd' összeeső Melodyra néz. Elfintorodik.
- Neked segítsek? Ki vagy te? Valami kóbor semmirekellő?
Melody ekkor ébred rá, hogy azok nem ismerik őt... |
A morranást figyelembe sem veszi. Csupán követi alfáját, s a szagok alapján követi. A vonításra sem figyel. Becserkészi Sokka-t, s jó vadászhajtó hírében járva ledönti alfáját a lábairól.
-Nos, Sokka, most már nem menekülhetsz. Miért hagytad ott a falkát a harc kellős közepén? Valamit rejtegetsz? |
Melody rádöbben mekkora bajba keverte a falkát. Mindene sajog és kezd kimerülni, de nem adja fel. Sarkon fordul és segítségért fut. Szerencsére jól ismeri a környéket és tudja hol talál olyan falkát, akik esetleg segíthetnek neki. Minden erejét bele adja, ami maradt és rohan át az erdőn. Már érzi a farkasok szagát és hogy egy percet se vesztegessen, futás közben segítség kérő vonyításba kezd. -Segítsetek! Kérlek segítsetek! - megpillantja a farkasokat és lihegve áll meg az alfájuk előtt. -Kérlek segítsetek! A falkánkat megtámadták! Szükségünk van a segítségetekre! - érthetően hadarja el a történteket és segítséget remél. |
Kalandmester - Héra
Ahogy újra kimutatja a fogait, nyál csöppen a földre.
- Ide azt a kölyköt, ha nem akarsz vele együtt meghalni!
Egy hatalmas ugrással Hérénál terem ,fellöki a nőstényt majdkkeresni kezdi a kölyköt a porban. |
Mikor Barloon a porban feküdve csúszik lába elé Deenára pillant, szájába veszi a hímet s őt is hasa alá rakja.
-Istenek?- mordult fel hirtelen. Haslk vonítás. Reméli, hogy párja meghallja a segéjkérést, különben elveszett. De ki az akivel szembe nézett? Hogy nem Iste, szinte biztos benne. Inkább saját életével fizetne mint kölykeiével. |
Kalandmester - Héra
A farkas végül elégedetten elvigyorodik. Hirtelen felemeli fejét a szájában tartott kölyökkel együtt, majd elhajítja. Barloon eszméletlen teste egészen Héráig csúszik a porban. Vajon felébred valaha?
- Add ide! - bök Deenára. |
Szemei már eláztak a sós könnycseppektől. Deena-ra nézett majd Barloon-ra. Választani azok között akiket legjobban szeret.
Denna-hoz hajolt s végig nyalta a kicsi pofáját s még egyszer megpróbálja a lehetetlen.
-Nem tehetitek ezt!- halkan beszél, szinte érthetetlenül. Barlienre gondol s végül ésszerűen dönt.
-Barloon.- behunyja szemét s nem is meri kinyitni. Fájdalom. A szívét mintha ketté törték volna. Most verekedjen egy Istennel? Nem...a falka élete mancsában van s tudja Barlien is így döntene. A hímet választaná... |
Kalandmester - Héra
A fekete hím felmordul, kivicsorítja fogait.
- Válassz! - kiált Hérára és fogva tartja a nőstény tekintetét.
- Azt akarod, hogy az egész falkád elpusztuljon Barliennel együtt?
- 5 percet adok! |
Hirtelen könnybe lábad szeme ahogy kimondja a szavakat a hím.
-Hogy kérhetitek ezt egy anyától?- elcsuklik hangja. Nem tudna választani egyik kölyke között sem, hisz a sajátjai.
-Hisz mindkettő az én kicsinyem, igenis képesek lennénk mindekttőt gondd nélkül felnevelni!- mondta halkan miközben Barloon ernyedt testét nézte. |
Kalandmester - Héra
- A kölyködért jöttem. Meg kell halnia. Most a halált jelképezem, én magam jöttem érte, mert kíváncsi voltam falkám alfáinak kölykeire, de egyikőjüket el kell vinnem, hogy a másik probléma nélkül kifejlődhessen.
Észreveszi Héra óvó tekintetét.
- Talán megcserélnéd őket? Nekem úgy is jó. - von vállat. |
Kikerekedik szeme. Istene? Izmai megfeszülnek de már nem morog.
-Barloon.- nyögte ki halkan s egyel előrébb lépett. Féltette kicsinyét, hogy ne féltette volna mikor az ájultan feküdt, akár Isten pofájában...akár nem.
-Elnézést.- mondta halkan s kissé lejebb hajolt miközben le nem vette tekintetét...fiáról.
-Miért jöttél?- kérdezett vissza s felgyenesedett de feje így is lentebb volt mint a hímé, ugrásra készen. |
Kalandmester - Negro
Sokka nem válaszol, csak hallani lehet felmordulását. Újra eltűnik a túloldali erdőben. Még hallani lehet mancsainak dobbanását, majd teljes csend honol. Ha Negro követi, az erdőben hirtelen kétségbeesett vonyítást hall.
Melody
Melodyék visszaérnek, de már késő... a rivális falka beszivárgott a területre, mindenhol halott farkasok és vér. Alfájuk Melodyra vicsorít.
- Elkéstél - morogja.
Melody párja felvonyít és vicsorogva nekiront. Ez esztelenség... út a biztos halálba! Melody fáradt, minden izma sajog, de... el kell jutnia segítséget kérni más farkasokhoz! |
A prérire kiérve Negro méginkább rákapcsol, könnyed teste szinte repül a talaj felett.Tartalékai még messze nem fogytak el, és ezt ki is használta. Közben már-már üvöltözött alfája felé.
-Sokka, hová mész!? A falka már nem is érdekel? -de ekkor bevillant neki egy másik variáns: Sokka talán ármánykodásban gondolkodik? Vagy szövetséget akar kötni valamelyikkel a másik két falka közül? |
Melody a vonyításra azonnal vissza fordul és a barlang felé veszi az irányt. Ekkor már tudja, hogy hiszékenysége megint bajba keverte. Letörten feszíti meg izmait, hogy vissza érjen mihamarabb. Mikor oda ér, körbenéz és a vonyító farkasra tekint kérdőn. |
[80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
