|
Témaindító hozzászólás
|
2010.12.12. 15:08 - |
Ez a terület fő folyójának mellékfolyója,patakja. Tele van kis kövekkel amikre jól le lehet telepedni és nyálcsorgatva nézni a halakat, majd egyet-egyet ki is lehet fogni. Ezért nevezik Halászhelynek a nyugatiak. Csak náluk található ilyen hely.
Funkció: halászás
Zsákmány: különféle halak |
[39-20] [19-1]
Rauck sértett büszkeséggel és fortyogó dühvel érte el a halászhelyet. Ezt a kitérőt csak azér tette, hogy ellenőrizze nem követi-e valaki... Bár Rauck konkrét személyre gondolt, aki valószínűleg sejti, hogy hová igyekszik ilyen gyorsan. Túl feldúlt volt hozzá hogy alapos vizsgálatot tegyen, így inkább csak félválról vonta le a következtetést, miszerint nem követik őt. Nem túl nyugodt szívvel, de annál nagyobb sebességgel indult el célja felé.
//Rauck el Déli falka területe.//
 |
Krég csak futott utána amikor egy erdőbe mentek akkor elég gyorsan elvesztette nyomát.
~A fene.~ gondolta magába aztán tovább ment a végén arra let figyelmes, hogy a háta mögül jön Zibet hangja. Megált és megfordult. |
Nevetve fut tovább a fák között majd egyszercsak megáll, bebújik egy fa mögé aztán mikor Krég elszalad a fa mellett Zibet utána. Most ő kergeti a feketét! - Krég! - kiált neki nevetve.
 |
Krég mikor rávetette volna magát Zibetre ő egy gyors irányváltással kikerülte őt. Krég csak nézett mikor becsapódott a földbe. Zibet futott tovább , mint egy örült. Krég feltápászkodott és megrázzta magát. ~Ez szép volt.~
Elindult utána és mikor sikerül beérnie morogva vakantva probálja elkapni. Egyre jobban érzi magát Zibetel. |
Zibet pedig nem egy lanyha poshadék, szegény Krég ezt nem tudja.
Amint Krég utolérte Zibet olyan gyorsan irányt váltott, hogy csak annyit vehetett észre Krég: eltűnt előle az omega.
Újra és újra irányt váltott, cikázva beszaladt a közeli erdőbe, az Istennek sem hagyta volna magát elkapni.
|
Úgy néz ki Zibet vette az adást úgy elrohan, hogy már csak egy foszlányt látni belöle.
Nem tudja, hogy Krég a leggyorsabb az egész falkában.
Gyorsan utánaered és sec-perc alat beéri, de nem kapja el hagyja, hogy kifáradjon aztán veti rá magát. Amikor kelönek érzi a pillanatott ráveti magát és együt dölnek ki.
Krég pont úgy eset, hogy Zibeten landolt.
-Haha megvagy.- |
- Ha? - néz értetlenkedve Krégre, de mikor az elrugaszkodik Zibet kilő, mint egy torpedó és reflexből ellentétes irányba rohan. Akkor jut el az agyáig, hogy Krég meg akarja fogni. Na akkor nagy mosoly kerül a pofájára és apait-anyait beleadva rohan a patak mentén.
|
Krégnek már nem volt kedve a szarvasokkal játszani a testvérével valo találkozás után. Ő mindig elveszi a kedvét mindentől.
Krég levágja magát támadó pozba és játékosan csahol farkával.
-Van jóbb ötletem.- Most inkább Zibetel lenne hátha ő feldobja őt.
-Menekülj.- közli vele egy nagy mosolyal. |
- Unatkozok. - fejezte ki magát röviden és tömören.
- Miért hagyjuk? Az jó dolog, nem?
|
Zibet gyorsan megbocsáltott neki enek nagyon örült. Mikor körbeugrálta csak mosolygott.
Amikor megkérdezte valami furcsa nyelven, hogy kell szarvas heccelni azon nagyott mosolygott.
-Tudod mit ezt most hadjuk inkább meséld el mit csinálsz itt.- |
Hangokat hall, oda pillant. Kréget véli látni ahogy felé jön. Rögtön el is felejti neheztelését a fekete vadászra, leugrik a kőről és Krég felé rohan. - Nembaj! Szia! - körbeugrálja Kréget. - Na,na megmutatod hogyan kell szarvast nemistudommicsinálni? - vidáman liheg Krég képébe.
|
Krég csak ment és ment kereste Zibetet. Szegény bíztos csalódott, hogy csak úgy otthagyta bocsántott kell tőle kérnie aztán majd meglátjuk mi lesz.
Most megint a halászhelynél volt gondolta hátha visszajött. Nem is tévedet őt ült egy kövön és lobálta mancsát a vízbe. Nagy mosoly húzodot arcára és megközelítette.
Leült mellé és megszólalt.
-Sajnálom, hogy csak otthagytalak bocs.- |
Zibet ismét a halászhelynél volt. Kedvelte ezt a helyet, ugyanazt csinálta, mint amit itt szokott: ült egy kövön, mancsát a vízbe lógatta. Tudta, hogy hamarosan már nem jöhet ide többet, ha nem akarja, hogy elsodorja a megindult, duzzadt patak. Tavasz van. Igazán jó és szép évszak: virágok mindenhol, feléled a természet, kis állatok, kölykök, fiókák lepik el a területet. Zibet nagyon szereti nézni ezt. Mindig vidám lesz, ha eljön a tavasz. Ám most inkább szomorkás volt. Krég otthagyta az odúnál. Zibet csak csodálkozva nézett a vadász után majd ide jött.
|
Barlien - Nyugati falka - Alfahím
- Hm? - ébred fel múltban való merengéséből, a nőstény visszahúzza a jelenbe. - Ja, persze, igen. - bólint majd tempós ügetés helyett kullogva indul el az odúig.
//Barlien el Odúhoz// |
HÉRA # FALKA NÉLKÜLI
-Hm... nem, nem ismerem a falkát, szinte sosem voltam falkában.- és ennyi elég is a múltjáról. Nem szerette kiteregetni a magánéletét. A múltja az a dolog volt amit magának tudhatott és eddig a családján kívül senkinek nem mondta el. Egy igazi barátja nem volt még soha, hogy szerelme...mégúgysem.
-Amúgy, ha megkérhetlek lassan megmutatod a barlangot? Felőlem ott is beszélgethetünk csak kicsit fáradt vagyok. Tudod...sokat futottam ma is.- a holdra nézett majd vissza Barlienre, hogy végül elindulnak-e vagy még maradnak kicsit. |
Barlien - Nyugati falka - Alfahím
- Dél. - mormogja és elnéz a messzeségbe. Röpke mosolygását újra felváltja a vigyor. - Déli falka? Ismerős? Apám többször is eltiporta őket. Az utolsó csata 3 évvel ezelőtt volt. 2 éves voltam, fiatal. Itthon kellett maradni anyánkkal. De én nem maradtam. Nem bizony. Elszöktem és harcolni akartam, de apám elparancsolt a csatatérről. - szünet. - Régi szép idők. - sóhajt.
|
HÉRA # FALKA NÉLKÜLI
Mikor utat enged neki a hím mellé cammog s kissé félve hajol le a hideg vízhez. Tudja, hogy hideg lesz a nyelvének és torkának is de szinte kérte az átlátszó folyadék, hogy lefetyeljen bele. Csak pár korty s már pillant is vissza a hímre.
-Hm... Dél felőle ha úgy vesszük.- mondta mosolyogva. Nem akarta elmesélni az egész történetét.
-Még nem tudom merre tartok de majd kiderül...lesz ami lesz.- |
Barlien - Nyugati falka - Alfahím
A megszokott elégedett vigyorgás helyett csak elmosolyodik. Satnyára sikeredik,de legalább mosoly. Aztán arrébb lép, utat enged Hérának. - És te merrefelől jössz?
|
HÉRA # FALKA NÉLKÜLI
-Óh értem...jó alfának tűnsz. Már ha nem hirtelen a kijelentés.- halvány mosoly játszik pofáján de ezt lehet nem is látja a hím. Ekkor jut eszébe, hogy jó lenne ontania szomját a sok futás után. Megszokta már de mégis fárasztó az egész napos szaladás a számára is. De csak egy szerencséje van, hogy kicsi a teste...így sokkal messzebb el tud futni, tovább bírja.
-Ha megbocsájtassz...- boki oldalba orrával Barlien-t, hogy az menjen arrébb. Csak így tud odaférni a szabad lyukhoz a vízen. |
Barlien - Nyugati falka - Alfahím
Kicsit elszomorodik mikor rájön, hogy tényleg, Héra azt már nem láthatja... ~ Mi? Mi az hogy nem láthatja? Dehogynem! Ha megkérdem... ~ itt akadunk meg...
Rájön, hogy mennyire szeretné ha Héra maradna.
- Nem nagyon. Sok fiatal falkatag elment szerencsét próbálni, hogy saját falkát alapít. Sok szülőfalkájától elkóborolt hím csak letelepszik nálunk, erőt gyűjt aztán megy is a nagyvilágba. Ezért van többségében nálunk fiatal hím. Én pedig szívesen látom őket. - mosolyodik el. Talán az egyetlen dolog amivel meg leeht fogni Barlient. A falkája.
|
[39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
