|
Témaindító hozzászólás
|
2010.12.12. 14:30 - |
Száraz, forró sivatag. Egy helyre tömörülnek a fák amiknek inkább elszáradt leveleik vannak. Vigyázz a kígyókkal! Viszont arrébb, a hegyek felé haladva egy-két kisebb szarvascsorda is található.
Funkció: -
Zsákmány: kevés szarvas a hegyek felé menet |
[48-29] [28-9] [8-1]
Midori már nagyon fáradt volt, sok volt az ő termetének ennyi rohangálás. Már szinte félálomban kóvájgott el a lyukhoz, amiben még mindig érződött Rauck és Causle szaga a sajátja mellett. Furcsa hiányérzete támadt, ahogyan a két hímre gondolt, de a fáradság lassan legyőzte őt. Szinte erőtlenül hanyatlott a földre, majd elégedetten behunyta szemeit. Nem tartott soká, amíg elnyomta az álom.
 |
Rauck a hím utána iramodott Sajnos álmában sem gondolta volna, hogy egyszerű lesz lerázni Causlet. De meg fogja próbálni.
//Rauck el Nyugati falka területe//
 |
Olvasott Rauck kétkedő arcából, vigyorgott a hímen. ~ Ne is képzeld, pajti, ne is álmodj róla. Figyelni foglak. ~ gondolta majd felemelt farokkal és fejjel szedni kezdte lábait.
//Causle el Nyugati falka területére.//
 |
Rauck keményen összeszorította fogait, egyáltalán nem tetszett neki a helyzet.
- Hát persze, falazni - morogta inkább csak magának, bár nem érdekelte különösebben ha Causle meghallja - Vagy inkább a húgomat szédíteni...
Rauck egyetlen lehetőséget látott: ha titokban jön el Midorihoz. Még nem tudta, hogyan oldja majd meg, de remélte hogy eszébe jut majd valami.
|
Causle elvigyorodott Rauckon. - Igen, mivel az előbb is kitörtél, hogy "júúj, nem is tudtam még vele beszélni, áá" - torzította el a hangját vékony, nyávogósra majd felnevetett. - Valakinek pedig őriznie és segítenie kell, hogy eljuthass ide. Illetve falazni - kacsintott a támadóra.
|
Rauck is rögtön megnyugodott miután húgának sikerült elküldenie a délis farkast. Boldogan követte Causlet, hiszen tudta, most végre biztonságos és reményei szerint stresszmentes helyre tér vissza. Hirtelen újra a jókedvű és gondtalan Rauck lett, közben bőszen bólogatott Causle beszédére, de amint ahhoz a részhez ért hogy: "...majd legközelebb megköszönjük neki...", szinte kövé dermedt. ~ Mi az, hogy legközelebb?? NEM LESZ LEGKÖZELEBB! VELED BIZTOSAN NEM! ~ Ezt azért mégsem vághatta oda Causle-nak, így kicsit finomabban tette fel a kérdést. Hangja olyan volt, akár egy kitörni készülő vulkán moraja. Egyáltalán nem illett hozzá.
- Mit értesz az alatt, hogy legközelebb? Te vissza akarsz még ide jönni? - Rauck úgy tette föl a kérdést, mintha ő maga sem akarna újra találkozni Midorival, ugyanis volt egy olyan sejtése hogy akkor nem tudná Causlet levakarni magáról. Bár, mivel Causle nem bolond, sőt... feltételezheti, hogy Rauck látni akarja még a tulajdon húgát.
|
Causle fülel. Egyre melegebb van a kis helyen. Rauck meleg bundája és Causleé is melegíti őket, de ez nem tántorítja el, hogy teljes erejéből hallgatózzon.
Rhage nem enged, Causle elhúzza a száját. ~ Minden délis ilyen makacs? Még a törvény sem érdekli, a bizalom törvénye. Chh. ~
Ám Midorinak mégis sikerül. Causle fellélegzett. Már alig várta, hogy kijusson innen. Amint elült a léptek zaja a homokban kidugta a fejét a búvóhelyről. Sehol senki. Gyorsan kimászott, megrázta magát. - Végre! Irány haza! - és már el is indult a Nyugati falka területe felé. Természetesnek tartotta, hogy Rauck követi. - Kösz a tesódnak, hogy kimentett. Rendes farkas, bár ugye a testvéred úgyhogy valamennyire muszáj is volt neki. Na, majd legközelebb megköszönjük neki, húzzunk haza mielőtt visszajön az a kopó.
|
A barnás hím elhúzza a száját.Amíg itt csépelték a szájukat,sem jött senki erre.~Lehet hogy tényleg képzelődtem volna?~Nem tetszik neki ez az eshetőség,de mivel Midori hajthatatlan a téren,miszerint hagyják el az odúja környékét,Rhage beadja a derekát.-Rendben van.Nem tudtam hogy ez neked ennyire fontos.De ígérem legközelebb tiszteletben tartom a kuckódat.-Vigyorog rá a nőstényre.
//Rhage el Oázis// |
Midori sóhajtott egyet magában, most már kicsit nyugodtabb volt.
- Tudod, mivel itt a búvóhelyem, megszoktam hogy egyedül vagyok és... - kicsi szünetet tartott ~ Ennél nagyobb hülyeséget nem tudtam volna kitalálni? Végülis... ez nem hazugság ~ majd folytatta - bocsi, bunkó voltam. Csak tudod a szokás hatalma - próbált kicsit mosolyogni is hozzá, és nem teljesen bolondnak látszani.
Rhage második kérdésére kicsit megmerevedett, először nem nagyon tetszett neki az ötlet hogy itthagyja Rauckékat, de aztán úgy döntött, miért is ne? Valószínűleg amúgy is hallják amit beszélnek, és végülis, ők is nagyfiúk már, hazatalálnak egyedül is.
- Ez jó ötlet - feleli Midori Rhagenek. Menjenek csak el együtt. Remélte nem nézi őt komplett idiótának a hím, ami azért eléggé valószínű volt ennyi értelmetlen beszéd után - Menjünk! - Azzal elindult az oázis irányába, maga mögött hagyva testvérét, akivel alig beszéltek, és Causlet... akivel maga sem tudta, mit kezdjen.
//Midori el Oázis//
|
Kezdett neki nem tetszeni Midori erőszakossága.Fejét oldalra fordítja,ismét körülnéz.Nem akar a nőstény szemébe nézni.-Nadja jóváhagyta az akciómat.Emiatt ne aggódj.Örülök hogy az istenek haragjától megpróbálsz megmenteni,de erre semmi szükség.Nagy fiú vagyok,tudok vigyázni magamra.De te miért akarsz ennyire maradni?Talán akkor menjünk együtt az oázisba?- |
Midori úgy érezte szétfeszülnek az idegei, de kívülről ebből semmit sem lehetett látni. Úgy döntött, taktikát vált.
- Miért nem hiszel nekem? - próbált leásni emlékei legmélyére, és végül eszébe jutott mit tanított anyja a falkáról, az "egységről" meg a "bizalomról", bár egyiknek sem volt nagy híve - Hiszen a falkatársam vagy. Gondolod hogy az istenek jó szemmel nézik ezt? - Midori úgy préselte ki magából az utolsó mondatot. Ő nem tisztelt senkit saját magán kívül... na jó, talán még a nála magasabb rangon állókat. De isteneket... Viszont eszébe jutott még valami - Vagy akár Nadja? - Midori ezt tuti találatnak érezte, hiszen az alfa szigorúan követte a szabályokat, és ez alá a feltétlen bizalom is beletartozott a falkatársaiddal szemben. Még egy utolsó próbát tett, szemeit belemélyesztette Rhage-ébe, úgy beszélt hozzá - Megígérem, hogy szólok, ha mégis látok valakit.
|
Midori sűrűn pislogott,és ajánlatot tett Rhage-nak.Menjen inni.A hím megrázta a fejét.
-Nem vagyok szomjas.És biztos akarok lenni benne,hogy senki nem háborgatja a területünket.-A nőstény megadja a választ a kérdésre,Rhage készségesen hisz neki.De az nem tetszik neki,hogy Midori annyira azt akarja,hogy elmenjen.Hiába pislog szaporán,és néz azokkal a szép aranysárga szemeivel,Rhage-nak nem akaródzik elhagynia őrhelyét.
-Nem vagyok szomjas.De ha te igen,menj csak.-Nem tudott másra gondolni,minthogy a nőstény titokban vadászott,és nem akarja megosztani a többiekkel.Nincs más ötlete jelenleg. |
Midori elővette a "tipikus bociszemeit", úgy pislogott Rhage-re.
- Én nem láttam senkit. Nem lehet, hogy csak délibábokat voltak? Tudod, ilyen melegben lehetséges... - Midori hangja továbbra is normális maradt, közben rámosolygott Rhage-re - Szerintem jobban járnál, ha tennél egy kis kitérőt az oázis felé. Szomjasnaknak látszol - Midori úgy volt vele, hogy akkor is belebeszéli a hímbe hogy szomjas, ha nem is az.
A hím kérdésére Midori gyomra kicsit összeszorul. Tényleg... már nem is emlékszik, mi volt az eredeti ok, amiért a sivatagba jött. Talán egyedül akart lenni? Hát, ha tényleg így volt, nem jött össze neki. Helyette két farkassal is találkozott...
- A közelben van a búvóhelyem, mindig ide jövök amikor egyedül szeretnék lenni - pislogott párat a hatás kedvéért, majd folytatta - Biztosan nem jártak erre idegen farkasok. De ha szeretnéd, itt maradok őrködni amíg te elmész inni - Már szinte küldte a hímet, remélte hogy ez nem tűnt fel neki. Közel voltak a lebukáshoz, és nagyon nem hiányzott neki, hogy elkapják Causle-t és Rauckot. Meg aztán így neki is annyi lenne...
|
A hím még midnig gyakran körbenéz,de a figyelme el-elkókad.Midori közeledését viszont távolról észreveszi.Felül,és miközben a nőstény közeledik,nem utolsó sorban végigméri,de közben továbbra is kémleli a vidéket.
-Úgy vélem pár idegent láttam errefelé.Lehetséges hogy betolakodók,és én nem szeretném,ha bárki bejönne a területünkre egy szó nélkül.-Várja Midori reakcióját.Ugyanis a nőstény a sivatag felől jött.Nem takarhatták el annyira a buckák,hogy Rhage már távolról ki ne szúrta volna.Vajon honnan jöhetett akkor?És mit keresett a sivatagban?
-De ezt én is kérdezhetném tőled,jut eszembe.-Mosolyog rá a nőstényre.-Csak nem a sivatagban akartál vadászni? |
Mindent hallott, azt is amikor Nadja, Shelby és egy ismeretlen hím elmentek. Tehát csak Rhage maradt. ~ Őt csak elintézem valahogy ~ Vett egy mély levegőt, majd felállt, és ráérősen ügetve nekiindult. Összeszűkült szemmekkel pásztázta a végeláthatatlan sivatagot, és csakhamar meg is látta a hímet, ahogyan éberen őrködik.
- Rhage! - szólt előre, még amikor oda sem ért hozzá - Te meg miért fekszel itt a sivatag közepén?
Hangja nyugodt volt, és sikerült egy árnyalatnyi meglepettséget is belevinnie. Midori élete tulajdonképpen erről szólt. A színjátszásról. Bár ez a mostani helyzet annyiban különbözött a többitől, hogy eddig mindig a saját érdekében játszotta meg magát, most viszont mások bőrét menti. Mikor odaért Rhagehez, kíváncsian felhúzta szemöldöke helyét, mintha fogalma sem lenne arról, hogy miért van itt.
|
Eltántoríthatatlan tervétől,miszerint őrködni fog.Leül,és még Nadjáék után néz,de utána keres egy szimpatikus dűnét.Színe elrejti a sivatagban.Füleit hegyezi,szimatol.Lekushad egy dűne mögé,mindenfelé kémlel.Ideges,mert nem tudja hova tűnt el a többi farkas.Még sosem látott délibábot,ezért nem hisz benne,hogy az lett volna.Kitartóan fekszik,biztos benne hogy látni fogja az idegeneket,ha azok visszajönnének.Csak a homokdűnék nyújtanak menedéket a kíváncsi szemek elől,de semmi bokor,vagy fa,ami árnyékot nyújtana.Ó,igen.És meleg is van. |
Causle csalódottan néz a távozó Midori után. Aztán engedelmesen lehajtja a fejét és csendben vár. Már szinte égett a mancsa, hogy kiugorhasson ebből a szűkös lyukból és hazarohanhasson.
Beszédet hallott, füleit megemelte. ~ Ki az? ~
Kissé húzza a száját Rhage kérésére. - Rhage... tudod, hogy a sivatagban sok a déibáb, szerintem az tréfált meg minket. De ha nagyon akarod és birod még maradhatsz.
- Mi elmegyünk a farkaslyukhoz, gondoskodom Shelbyről. Majd gyere utánunk és jelents, hogy mit láttál! - azzal vállat vállhoz vetve sétált Bezorral és együtt támogatták,vitték a kis Shelbyt. - Biztos kifáradtál már, drágám. A lyukban hűvös van, jó lesz ott mindannyiunknak.
//Nadja,Bezor el Farkaslyukhoz.//
 |
Csöndes megfigyelő módjára figyelte a történteket. Nem különösebben éretett a dolgokat csak bólintott Bezornak. Néha-néha összecsuklottak apró lábai de ilyenkor érezte, hogy a nagy hím megfogja orrával vagy ha már nagyon lógótt a kicsi nyelve felvette a szájába a hím.
-Mi történt?- próbált fényt deríteni a körülötte lévő sötétségben. Hisz tényleg nem értette. Annyi minden történt hirtelen és szegény ennyi mindent képtelen volt felfogni.
Közben nevele anyjálhoz értek s már ő is csak távolodó alakokat látott. Nem akart beleszólni semmibe de érdekelte... úgy volt vele majd inkább később megkérdezi. Fáradtan lefeküdt a homokba s lihegett, torka ki volt már száradva...szegény kis Shelby-nek nem ehhez volt szokva a szervezete. |
Rauck magában füstölögve feküdt a szűkös helyen, és maga sem tudta mi tévő legyen. Először is ki kell keveredniük innen, utána pedig meg kell akadályoznia hogy Midori és Causle újra találkozhassanak. ~ Ez mind szép és jó. De hogy a fenébe fogom ezt megcsinálni? ~ Rauck sosem volt jó tervezésben, ez Midori szakterülete. De mégsem kérdezheti meg húgát hogy milyen ötlete van arra, hogy hogyan tartsa távol őt és Causlet egymástól. Így hát nem maradt más, neki kell kiötlenie valamit. Ám még mielőtt hozzáfoghatott volna, Midori hangja kiszakította gondolataiból. Húga ki akart menni, ezt viszont Rauck nem engedhette, és elállta az útját.
- Nem mész sehova! - Rauck maga sem tudta volna megmondani, hogy tényleg komolyan gondolta-e az előbbi mondatát. Nem létezik olyan univerzum, ahol Midorinak bárki parancsolni tudna. És ez most is beigazolódott, húga morgására beadta derekát, és félreállt az útból. Rauck aggódva nézett utána, de tudta, semmit sem tehet. Ha Midori akar valamit, azt megkapja. És kész.
Midori próbált uralkodni magán, nehogy remegni kezdjen. ~ Nem bírom tovább, ki kell jutnom innen! ~ Causle közelsége teljesen összezavarta, még gondolkodni sem tudott rendesen. Már pedig, ha Midori nem tud gondolkodni, akkor teljesen el van veszve. Halványan érzékelte Rauck elégedetlenségét, és ez végképp kihozta a sodrából. Ennyi kavargó érzés neki túl sok volt.
- Megnézem mi van kint - megpróbált nem ránézni Causlera, és ez igen nagy erőfeszítést igényelt. Nem akarta hallani ha esetleg visszahívja. Még a végén engedelmeskedett volna neki, ami egyáltalán nem vallana őrá. De az mégjobban fájt volna neki, ha egy szó nélkül elengedi. Így inkább ő szólalt meg - Ne gyertek ki innen, akármi is történik. Itt nem találhatnak rátok.
Azzal elkezdett felfelé kúszni, nem törődve Rauck figyelmeztetésével, sem azzal hogy elállta az útját. Egyetlen morgás elég volt hozzá, hogy félrehúzódjon. Túl jól ismerték már egymást. A kinti fény egy pillanatra elvakította Midorit, de hamar hozzászokott, és gyorsan szétnézett. Két farkast látott a közelben, meg egy pontot a távolban. Elég távol állt tőlük, így még időben elbújhatott egy kisebb homokbucka mögé, mielőtt észrevették volna.
|
Bezor ráparancsol,hogy átveszi Shelbyt.Rhage magában morog egy kicsit,de leteszi a kis nőstényt.A számára még mindig idegenként felfogott hím előreküldi Nadjához.Nem látja értelmét vitatkozni.A nőstényhez fut,míg Bezor Shelbyvel lemarad.Amikor lefékez,ő sem látja a másik hármat.-Biztos hogy itt voltak!-Dobbant egyet a mancsával.Szimatolva megy pár kört,de a homok,és az itt fújó száraz,enyhülést nem hozó szél elviszi a szagokat.Felmorog.-Nem tűnhettek el csak úgy!-Csap bele a homokba mellső mancsával.Aztán Nadjához fordul,aki közben már azon örvendezik,hogy a nagy hím itt marad.Rhage felveszi a képén is látható elmélkedő pózt.~Szuper.Akkor van alfa hímünk is már.De ő még nem bizonyított.~Nadját elismeri alfájának,hiszen a nőstény már akkor is a "trónon" volt,amikor Rhage jött a falkába.De Bezort még sosem látta azelőtt,nem ismeri,és ez idegesíti.
-Ha közbeszólhatok...én itt maradok,elbújok,és várok egy kicsit,hátha visszajönnek azok,akik itt voltak.Ha ellenséges farkasok,bizonyára azt hiszik majd,hogy elmentünk,és visszajönnek.Had maragyjak őrködni.-Kéri Nadját. |
[48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
