Témaindító hozzászólás
|
2010.12.12. 15:12 - |
Tele virággal, széles, nagy területű. Aranyos, vidám hely a játékhoz.
Funkció: szórakozás
Zsákmány: nyúl, fácán |
[87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Sierra lassú farkas volt ezért Timnek nyert ügye lett volna, de ezt a nőstény nem hagyta. Úgy tett mint aki elesett, pedig direkt kezdett el bukfencezni. Gurult pár métert és remélte sikerült terve, azaz sikerül a hajtót fellöknie. Ha Tim a földre kerül Sierre megáll felpattan és a földön fekvő farkashoz rohan, majd oldalával nekidől és megnyalja pofáját. Ha nem sikerül terve akkor hagyja, hogy a másik esetleg ráugorjon.
|
Tim elvágódik,amikor Sierra elugrik az útból,de nem adja fel egykönnyen.Felpattan,és játékosan emelgeti a mancsait,amikor Sierra közelebb ugrik.Azzal a lendülettel,amelyikkel a mancsa talajt ér elrugaszkodik,és a nőstény után fut.Semmi stratégia: pusztán a sebességére alapozva kergeti a nőstényt. |
A nőstény csak figyelt, szemével követte a hímet pofáján pedig nagy mosoly kerekedett. Tim elrugaszkodott és Sierrára akarta vetni magát, de a nőstény gyorsan felállt és amilyen gyorsan csak tudodt arrébb futott. Farkát megcsóválta és játékosan a vadász felé ugrott, majd vissza. De nem állt meg, teljes sebességel futni kezdett.
|
Tim szokásához híven megnyalja a száját,és utána indít hadjáratot Sierra ellen.A nőstény köröz körülötte,Tim játékosan ki-kikap a nőstény felé.Aztán Sierra lelapul a fűbe,Tim pedig követi a példáját,és most ő futja körbe a nőstényt.De a kör végén nem indul el a másik irányba,hanem inkább ráveti magát Sierrára.Egy magas ugrással a fekete farkas felé lendül,így annak van ideje kitérni előle,mielőtt matrica marad a füvön.:P |
Sierra nem számított Tim "támadására" ezért kicsit meglepődött. A hím játékos viselkedésére csak elmosolyodott, majd erős késztetést érzett, hogy ő is beszálljon. Mellsőmancsait előrecsúsztatta fenekét az ég felétolta miközben farkát vidáman csóválta. Egy másodpercre a vadász szemébe nézett, majd teljes erejából futni kezdett. Először tett egy kört Tim körül, majd lefékezett és a másik irányban is megkerülte a vadászt. Megállt és lelapult a fűben és onnan figyelte vajon mit lép erre a falkatársa.
|
Tim mosolyogva figyeli Sierrát.A nőstény ámul a rét szépségén,Tim már megszokta.A nőstény mögött lépdel,csendben figyeli.A feketebundás megindul,Tim pár lépés távolsággal követi.Fejében terv fogalmazódik meg,amit végre is haj,amikor Sierra megfordul.A nőstény körbenéz,és amikor meglátja TIm-et,a vadász megrohamozza,játékból.Futni kezd felé,ugrál,mancsát magasra emeli,pofáján hatalmas vigyor. |
- Majd egyszer ha kedvem szottyan egy kis szórakozásra. - Sierra is nevetett közben pedig követte a vadászt. Amint elérték a rét szélét hirtelen megállt. Szüksége volt egy pillanatnyi szünetre, hogy megcsodálja a táj szépségét. - Szép és nyugodt, tökéletes. Szép munka. - Kacsintott egyet, majd ügetésben ismét megindult. Nem foglalkozott azzal, hogy több tucat virágot tapos el, nem érdekelte. Inkább élvezte ahogy a puha füvön járhat, mintha szivacs lenne közben mélyeket szippantott a levegőbe. ~ Kellemes, tetszik. ~ Gondolta magában majd feleszmélt, hogy ő csak ment a saját feje után nem is figyelt Timre. Érdeklődve körbenézett.
|
-Nem kell nekem ahhoz sötét hely,hogy megnyaljalak.Ha akarsz,fogadok is veled!-Nevet.-Szép hely...szép...hely...békés...szép...-Mormolja,közben nagyon agyal.Azért sétálni elindul,és ösztönszerűen a rétre irányítja Sierrát.A tavasz közeledtével milliószámban nyílnak a virágok,finom illatuk megcsapja a rétre érkezőket.Az ég világoskéken ragyog,fehér bárányfelhők úszkálnak rajta,néha betévedve a nap elé.A rét ezernyi színben pompázik,a színek,szagok kavalkádja ez.A fű világoszöld,a virágok tarkák,pirosak,kékek,több árnyalatban,méretben,és illatban.Tim számára ez olyan megszokott,hogy észre sem veszi a szépségét.Sierra felé fordul.-Annyira bánt,hogy semmi nem jut eszembe! |
Barlien - Nyugati falka - Alfahím
- Nem. - vált mogorvára és a messzeségbe néz félrefordított fejjel.
~ Nagyfiú? ~ erre aztán visszanéz és feláll. Újfent vigyor az arcán aztán megy pár lépést arrafele merről jött. - Helyi látványosság? Hát ha a halászhely annak számít akkor gyere utánam. - és elüget.
//Barlien el Halászhelyhez.// |
Héra # Falka nélküli
-Hm...beléd folytottam a szót?- nézett értetlenül a kis szépség Barlien-re. -Bocs...nem állt szándékomban.- mosolyogott egyet majd nyújtózott egyet s a havat rugdosva mancsával felvetette az ötletet Barliennek...
-Nem megyünk valamerre nagyfiú? Mondjuk bemutathatnád itt a helyi látványosságot vagy mittudom én de ha itt maradunk tovább a mancsom ide fog fagyni.- mondta teljes komolysággal. |
Barlien - Nyugati falka - Alfahím
- Ööö... - most haragudnia kéne, mert megkérdőjelezték álláspontját, de zavarában nem nagyon tud mit mondani, inkább nyög. - Ja. - böki ki és nagy szemekkel néz Hérára. Elég értelmetlennek tűnhet szegény XD
|
Héra # Falka nélküli
Fülét megüti az ismerős mély hang de most azon amit mondott a hang teljesen meglepődött.
-Érdekel...a véleményem?- kerekedett ki szeme s kissé arrébb lépett, hogy tökéletesen megvilágítsa a hím pofáját a hold.
-Hiszen alig ismersz pár perce. Igaz, hogy érdekes véleményem van az életeről de ugye ezt te sem gondoltad komolyan, hogy egy ismeretlen véleménye érdekel? Na jó...már megint túl sokat beszélek. Szólj rám kérlek, mert egy idő után idegesítővé tudok válni...- fújtatott mondókája után és próbálta mgába folytani a szavakat. Nem túl gyakran jött elő ez a dolog nálla ugyanis volt, hogy napokig meg sem szólalt. Barlien mégis kihozta ezt az énét is. |
Barlien - Nyugati falka - Alfahím
Féloldalas, tisztelő mosoly az első mondatra. Kezd egyre jobban meglepődni a nőstényen. Aztán a hosszabb beszéden megpróbál elgondolkozni, de ismerethiány miatt nem sikerül neki. Nem kényszerből lefeküdni egy nőstény mellé? Milyen lehet az?
Ki van merülve. Amióta találkozott Hérával egy teljesen új világot ismert meg, több mindent el kellett képzelnie kudarcba fulladva.
- Nem, nem... érdekel a véleményed! - csúszik ki a száján mielőtt gondolkozna.
|
Héra # Falka nélküli
Mikor a szerelemre terelődik a szó kitágulnak pupillái. Még egy hímet sem hallott így beszélni a szerelemről. Igaz a legtöbb vagy meghátrált a téma elől vagy valami csöpögős dumát kezdett el ontani magából. De azt, hogy a szerelem semmire nem jó...
-Hm...mindenkinek más a véleménye az élet furcsa fintoráról.- mondta mosolyogva miközben megrázta fejét a rá hulló csillogó hópelyhek elől.
-Valamilyen szinten igaz, hogy csak tavasszal válik fontossá ez az érzelem de mégis...jó dolog mikor nem kényszerből vársz valakit, nem kényszerből bújsz mellé esténként, és mi több...nem készerből van melletted egy társ mikor szükséged van valakire.- majd bolondosan megvonta vállát és elégedetten mosolyodott Barlien-re.
-Persze ez csak az én szerény véleményem. Felőlem úgy intézed, intézitek az életeteket ahogy akarjátok.- |
Barlien - Nyugati falka - Alfahím
- Bezony. - bólint elégedett arckifejezéssel.
Aztán elterelődik a beszélgetés arra a témára melyet Barlien mindennél jobban elkerült volna.
- Szerelem? - nyel egyet. Úgy érzi kissé száraz a torka. Majd fintorog és horkant egyet. - Mi az? Nyálas pitizés a másik után, aztán tavasszal teljes megőrülés, mikor jönnek a kölykök akkor meg a feje tetejére áll a világ! Időpocsékolás, elveszi a farkas fejét. - tekint oldalra, nem mer Héra szemébe nézni.
|
Héra # Falka nélküli
-Óh...- kacéran elvigyorodott majd gyorsan elnézett a fák felé de azért mondta amit már a szájában ízlelgetett egy ideje. -...vigyázzon a falka ha Barlien bácsi megérkezik.- visszanézett a hímre mikor a párjáról kezdett beszélni. Vigyora mosolyba torkollott s felhúzta szemöldökét.
-Milyen szép is a szerelem.- ezt már halkabban mondta de Barlien éles fülei biztos, hogy hallották.
-Persze?- csillant fel szeme a befejezetlen mondatra s oldalra biccentette fejét. Ez amolyan farkas szokás. Érdeklődés. Ebből a szemszögből jobban megvilágította a hím pofáját a hold s csak ekkor vette észre, hogy sokkal sötétebb a szőre mint az övé. Héra bundája szinte fehér volt a szürke hímé mellett.
|
Barlien - Nyugati falka - Alfahím
- A falkatagok csak ne törődjenek ilyennel. Azt csinálok amit akarok, a magam ura vagyok és ha én valamit mondtam akkor az úgy is van. - szögezi le. Aztán Eliára gondol. Kis gondolkodás után megvonja a vállát. - Az meg az ő baja, hogy mit gondol. Egy merész gondolatkinyílvánításnál ugyanazt kapja, mintha csak egy vadász lenne. - vigyorog. Aztán letörli a képéről a vigyort, nem akar valamilyen morbid, durva farkasnak tűnni Héra előtt. - De persze... -próbál mentegetőzni, de ez nem nagyon megy neki. Sosem csinált még ilyet, "amit ő mond az úgy is van".
|
Héra # Falka nélküli
-Óh milyen kedves.- gúnyos hangnem majd pillog egyet-kettőt a hímre. Szinte csípi egy kérdés a száját. Egyre jobban érzi magát a hím jelenletében, de csak azért mert nem kell magát megjátszania.
-Az odúban? Nem is tudom... nem fognak rondán nézni a falkatagok? Na meg a kedves alfanőstény, hogy hazaviszel egy...egy...- mondott volna valami szépet magáról de inkább visszafogta magát.
- ...Hérát.- vigyorodott el. Abban viszont biztos volt, hogy van alfanőstény a falkában. Több okból is. |
Barlien - Nyugati falka - Alfahím
Elégedetten néz le az előtte álló nőstényre. Aztán az "ahogy óhajtod"-ra valahogy lelankad a kedve. Várt volna még egy csípős, cserfes visszaszólást. Most döbben rá, hogy mennyire unalmasak voltak életnek napjai. Aztán megjelent ez az idegen nőstény és jókedvre derítette. Csöndben nézte a fehéret aztán tétován, rekedt hangon megszólalt. - Innen már csak messze találsz búvóhelyet. Ha gondolod... egy, de csak egy - hogy ne veszítsen méltóságából - éjszakára megszállhatsz a falka odújában. - halkan mondja, nem jártas még jó dolgok felajánlásában :D
|
Héra # Falka nélküli
Mikor Barlien a fejéhez vágja, hogy pont az alfahímmel beszél behúzza farkát s fejét is lejebb sunyta.
-Vagy úgy...- elmosolyodott s örült, hogy nem harapta le rögtön a hím a fejét. Mivel az leült ő is engedett test tartásából de nem ült le nyugodtan. Természetes, hogy Barlien nyugodt hiszen ez az ő térfele csak egy vonyítás és az egész falkája itt van segítve őt. Alias...Hérának semmi gondja.
-Mindegy, ahogy óhajtod...viszont akkor lassan indulnom kéne ha helyet akarok találni estére. Hül a levegő.- leginkább csak magának morogta a szavakat mint a vele szemben ülő szürkeségnek. |
[87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|