|
Témaindító hozzászólás
|
2011.04.16. 20:59 - |
 Egy vízesés élteti a folyót ami, ha eléri a legalacsonyabb szintjét kiszélesedik és egy kisebb tó méretének is megfelel az a rész. A nevének története egész érdekes, az ember azt hinné, azért a Szélsőség folyója, mert vízszintje ingadozó esetleg. Ám nem, azért nevezik a Jylland farkasok annak, mert szélsőséges benne a táplálék. A halak. Hol vannak, hol nincsenek. És nagyon agresszívak, ha megfogják őket olyan vadul csapkodnak, hogy beléjük kell vájni a karmaikat. Ezért is növesztik a halászok élesre. Egyébként a folyó a halak néhai zsongását kivéve nyugodt.
Funkció: halászás
Zsákmány: hal |
[35-16] [15-1]
*Már egészen beérte a bétát, mikor az lassított. Kaveh nem szólt, ha a tengernél nem figyelt társa, annyira nem is lényeges a köszöntés. Fülei folyamatosan körbe-körbe fordultak, minden apró nesz felkeltette figyelmét. Idegen területen járt, ezt jól tudta, de legalább nem egyedül. Régi kalandozó kedvű énje olykor messzebb csábította volna az ösvénytől, de az eltelt évek óvatosságra intették.
Végre Shiki háta fölött meglátta alfáját. Ő maga megállt, nem követte a másikat.*
- Bregan. - hangját kissé felfelé ívelte, mintha csak kérdezné, milyen szándékkal császkálnak erre, de egyben üdvözlésnek is szánta. Fejét csak éppenhogy megbiccentette felé.
Széles ívben a folyóhoz került, elősször megszimatolta, aztán belenyalt. Nem ivott sokat, éppen hogy egy cseppet megkóstolt. Hogy mért? Ki tudja...
A nőstény felé fordult, és bár nem sokat adott az általános illemre, azért bemutatkozott.*
- Én pedig Kaveh vagyok. Szintén Keleti falka.
*Többet nem mondott, nem tartotta fontosnak. Inkább a folyó csobogására figyelt. Az szinte mesélt, monoton hangja egy külön világ. A sámán felnézett az égre, érezte, hogy itt nem pontosan ugyan azok az erőviszonok a fenti hatalmak között...* |
Shiki megérkezett a területre. Látta,hogy alfája már bemutatkozott. Shiki bátran odalépkedett Bregan mellé,majd csaka nnyit mondott:
-Sajnálom,hogy késtem..-Szemével a nőstényt kezdte el nézni.
-Örvendek!-mondta a nősténynek-Shiki vagyok. A keleti falka bétája.-mondta,majd az alfát figyelte és bárta most mi lesz. |
Bregannak teljesen új volt ez a terület. Azt se tudta hol volt és ki az a másik farkas, bár abban biztos volt, hogy ez a Jylland-sziget. Vagy mégsem? - Szép napot! - Köszönt jól hallhatóan és udvariasan, majd magabiztos, de óvatos léptekkel közelebb férkőzött a nőstényhez. Nem akarta megijeszteni és azt sem szerette volna ha azthiszi megtámadja. - Nagyon sajnálom, hogy csak így betörtem a falka területére. Bregan vagyok, a Keleti falka alfája. Nagyon örvendek. - Mutatkozott be és farkát megcsóválta, jelezve nem akar senkit sem megtámadni. - Ha szabad megkérdeznem az alfát hol találom? - |
A nőstény csendben lépdelt,közben szokásához híven magában beszélt.
-Frosty Wood,Keleti falka...fogadok minden csak pletyka.Még hogy nem bántanak?!Arra én kíváncsi lennék!-nem ép elméjével gondolta csak ezt,másik énje tudta hogy nem bántanák,ha mégis Felox és a többi tag megvédené őket.A folyóhoz sétált,és inni kezdett.Mikor végzett lefeküdt a partra és úgy nézelődött,közben magában folyton motyogott valamit.
 |
Sibyl sokkosabb állapotban van,mint a sérült hím.A megismételt mondat megint elhussan a füle mellett.Maniznak támaszra van szüksége,Sibyl készségesen mellé szegődik,legalább erre legyen jó,ha Manizt így sikerült elintéznie.~Hogy futhattam ilyen béna helyre?Figyelnem kellett volna!~Ahogy közelednek a barlanghoz egyre kisebbre próbálja összehúzni magát,igyekszik láthatatlannak lenni.
 // SIBYL EL BARLANGHOZ// |
Mivel Sybil gyakorlatilag meg sem hallotta Maniz mondatát, az őr megismételte.
-Nyugi, jól vagyok. Csak fáj az oldalam...- teszi hozzá, s végül sikerül úgy járnia, hogy két bal oldali lábán biceg, így kell némi támaszték, ami Sybil lett.
-Csak pár napról van szó,de szerintem menjünk szólni Feloxnak.-Ezzel számára le is van a dolog tudva, és már indul is. Ha Sybil nem megy vele, akkor megpróbálja a testsúlyát két épen maradt jobb lábára áttenni, és úgy eljutni valamerre.
//Maniz el-->CÄßÄ Barlangja//
 |
A nőstény,amint odafordul Manizhoz,földbe gyökerezik.Szeme rémülten kitágul,és meredten bámulja a másik farkast.Nem szól,szinte levegőt is alig vesz,úgy várja,hogy a másik összeszedje magát.Nem lát vért,úgyhogy nem rohan segítségért,de azért aggódva várja,hogy Maniz felálljon.Ha járni tud,akkor már nem lesz baj.A hím lassacskán fel is tápászkodik,és egy ijedt szempárral találja szemben magát.A nyugtatgató szavakra ida se figyel.
-Hé,azért éld túl,jó?-
|
Maniznak sikerült olyan rosszul esnie hogy Sybilről máris a kemény földbe, konkrétabban egy kiálló gyökérbe vágódott, ahonnan ernyedten zuhant a földre. Halk nyöszörgést hallatott, teste kissé megvonaglott,s már szaporán emelkedett és süllyedt is a teste, ahogy ismét lélegzethez próbált jutni.
Ebben az esetben pár perc is óráknak tűnik. Maniz viszont csak váratta a nyilvánvalóan aggódó omegát, de egyszer csak erőtlenül megpróbált feltápászkodni. Bal oldalán szőre nagyon lesimult az őr bundája, és a szőr alatt sötét csík húzódott: a gyökér nyoma. Maniz ezt a nyomot igen fájlalta, de csak-csak odabicegett Sybilhez.
-Nyugi, megvagyok... -mosolygott, de mosolya fájdalmas grimaszra torzult.
|
Sibyl esetlenül eliramodik,de a kezdeti nehézségek után villámgyorsan kezd cikázni a fák között.Aztán kitér,és egy kis részen a folyóba gázolva folytatja útját,majd megint beveti magát a fák közé.A sebesség az ő reszortja.Imád rohanni,rohanni,rohanni.Nem is ismer mást,ami ennyire jó.Hátrafordul,és nem látja Manizt.De a krémszínű farkas akkor már felé vetődött,és mindketten felborultak.Sibyl zavartan kimászik a hím alól,és megrázza a bundáját.-Mmmm.Ez jó volt.-Mosolyog rá félénken.
|
Ő is toppantott, majd hirtelen ugrott egyett Sybil felé, jelezvén hogy ő kezdi a kergetést.
Egy kis hajsza után mely talán árkon-bokron is vezethet, hirtelen ugrik az omega felé,s remélhetően el tudja kapni a nőstényt.
|
Halványan elmosolyodik Maniz kedvességén.Még egy kis farokcsóválásra is futja,de nem valami lelkesen.Nem az a típus,aki rögtön játékba elegyedne társaival.
-Megvagyok.-Motyogja félénken.Maniz játékra hívó testtartást vesz fel,az omega nem nagyon tud mit kezdeni a helyzettel.Ha játszik,azt azért csinálja,hgy ne bántsa meg Manizt.Ha nem játszik,akkor pedig ezen fog agyalni napestig.Végül rászánja magát: egy kis kergetőzésbe még senki nem halt bele.Mellső végtagjait berogyasztotta,és toppantott is egyik tappancsával.
|
Hamar észrevette az omegát. Nem emelgette farkát, mikor a rangban alatta lévő megalázodott, inkább csóválni kezdte, jelezvén hogy nem támad, de ez azt is kifejezte, hogy a krémszín farkas örül a társaságnak.
-Szerbusz, Sybil! -köszöntötte a farkast. - Hogy vagy? -veszi fel a beszélgetés fonalát, ahogy közelebb lép a nőstényhez. Maniz testtartása elárulta az omegának, hogy nincs szükség a megalázkodásra. Amint a nőstény válaszol, levágja magát a földre, farát az égbe tolja s játékra hívja a nőstényt testbeszédével.
|
A nőstény viszonylag nyugodtan sétálgatott.Ehető növényt rágcsált,amit az előbb tépett.Ez volt a kedvence,ezért különösen örült neki,hogy ilyennel akadt össze.Nemsokára megérezte a víz szagát,és kibukkant a folyó partjára.Éles szeme megakadt Manizon.Farkát rögtön behúzta,bár csak amolyan reflexből tette,Maniztól nem várta,hogy majd elagyabugyálja.Egy meghajlással üdvözölte a krémszínű farkast.És várt.Ebben aztán igazán jó.
|
Egy krémszín fej a vízbe csattan, majd a víz ott a környéken vérvörös lesz, s Maniz már ahogy leül a fogott hallal, már falatozik is. A környéken való őrjáratban kissé kifáradt, bár nem nagyon hallott arról hogy farkasok úsznának át FrostyWoodról egy lakatannak gondolt szigetre. Viszont sose tudni. Ahogy a hal elfogy, az őr feláll, s továbbindul. Elég éberen szokott Maniz figyelni, és ez most sincs másképp. Bár örülne egy kis társaságnak.
|
Egy vízesés élteti a folyót ami, ha eléri a legalacsonyabb szintjét kiszélesedik és egy kisebb tó méretének is megfelel az a rész. A nevének története egész érdekes, az ember azt hinné, azért a Szélsőség folyója, mert vízszintje ingadozó esetleg. Ám nem, azért nevezik a Jylland farkasok annak, mert szélsőséges benne a táplálék. A halak. Hol vannak, hol nincsenek. És nagyon agresszívak, ha megfogják őket olyan vadul csapkodnak, hogy beléjük kell vájni a karmaikat. Ezért is növesztik a halászok élesre. Egyébként a folyó a halak néhai zsongását kivéve nyugodt.
Funkció: halászás
Zsákmány: hal |
[35-16] [15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
// SIBYL EL BARLANGHOZ//
