Témaindító hozzászólás
|
2010.12.12. 21:56 - |
|
[80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
Kalandmester - Melody
- Ó, eltévedtem, de azt hiszem, már tudom merre kell mennem!
Melody elrohan a mutatott irányba, a falka többi tagjai bizonytalanul méricskélik az idegent majd tovarohannak Melody után.
A farkas elvigyorodik majd magasra tartott farokkal távozik.
Melodyék hiába futnak, már csak bottal üthetik a gyilkos nyomát. Ám ekkor farkasvonyítás hangzik... a falka barlangjától, ahol a gyilkosság történt! Most siethetnek vissza... |
Melody zavartan néz körbe. -Megölte egy társunkat... Merre ment? -nem tudja hihet-e az idegennek, de jóindulatú farkasnak tűnik, miért csapná be őt?! -Te ki vagy és mit csinálsz a területünkön? -kérdi és még mindig a másik farkast keresi szemeivel. Kezd egyre jobban összezavarodni. Hátra néz kérdőn párjára aki ekkor ér oda a falka többi tagjával. Gyorsan kell döntenie, hisz ha a farkas hazudik, el kell fogják. De ha igazat mond, az igazi tettes kereket old. Végül úgy dönt hisz az idegennek és tovább szalad. Csak remélni tudja, hogy hiszékenysége nem csalta rossz döntésre, így indul az idegen által megadott úton tovább, sebes léptekkel rohanva. |
Kalandmester - Negro
Sokka amint meghallja, hogy követik újra rákapcsol. Negro messze nem tudja átugrani a siető farkast, nem magasugró versenyző.
Az alfának nyelve már kilóg sazájából, de ügyesen manőverezik a fák között. Aztán kijutnak egy prérie. Sokka vad rohanásba kezd.
Melody
A farkas megszeppenve torpan meg.
Melody és a falkája nem az agresszívságról híres (Láki, alkalmazkodj ehhez és a többi tulajdonságához!)
- Miért üldözik azt a másikat? Egyébként itt ment, jobbra! - mondja Melodynak.
Melody többi falkatársa most érkezik meg, kíváncsian néznek Melora és a másik farkasra.
|
Az idegen távolodik, így Melody kénytelen cselhez folyamodni. Jól ismeri a területet, tudja hogy ha azon a csapáson maradnak, az egy sziklához vezet, amitől csak jobbra lehet tovább haladni, így ő már most levágja az utat és arra megy tovább. Halkan nesztelenül igyekszik rohanni a fák között és már látja is az idegent amint jobbra fordul a sziklánál. Most belead minden erőt, hatalmas ugrásokkal rohan és a sűrű bokrok mögül kiugrik az idegen mellé, meglökve azt, hogy elveszítse az egyensúlyát. |
Negro csak fokozza a tempót, ami könnyű neki, nem úgy Sokkának, aki sokkal lassabb. Végre utoléri alfáját, ugrik, átrepül a farkas felett, és megtorpan a hím előtt.
-Sokka, hova mész? A csata javában dúl! Azt akarod, hogy elvesszen a falka!?
|
Kalandmester - Negro
Negro elkapja Sokka szagát. Most már csak követnie kell! Az erdőbe vezeti a nyom, apró, letört ágak is jelzik az alfa útját. Ott van! Sokka rohan... farkát jelzőzászlóként lehet látni.
Melody
A farkas ügyesen kerülgeti a fákat, már szinte alig lehet látni. Nem hiába a leggyorsabb tagját küldte a rivális falka!
Valahogy időt kell nyerni, valahogy eléje kell vágni... a terep a helyieknek kedvez, hiszen ők ismerik! |
A nőstény végre feladja. Viszont a kérdésre Negro végre feleszmél: ő a falka egyik leggyorsabb tagja,és most az ő feladata megtalálni Sokkát.. Szaglászva a földön próbálja megtalálni az alfát... és megvan a nyom, a hely, ahonnan Sokka eltűnt. Negro ezután már csak a nyomra figyelve követi azt az útvonalat, amin az alfa eltűnt... |
Melody a farkas után veti magát és olyan gyorsan fut ahogy csak bír. Megfeszülnek az izmai, légzése felgyorsul és már látja a menekülőt. Vicsorogva veti magát a másik után. Párja lassabban fut, de ott van a nyomában. A fák között szlalomozva kis vékonyabb alkatának köszönhetően könnyebben mozog, így hamar behozza a lemaradását. -Állj! -üvölt a másikra, de ha az nem áll meg, elkapja a farkát, erősen ráharap és megrántja, hátha meg bírja állítani. |
Kalandmester - Negro
Utolsó esély EsztR!
A nőstény feladja amint Negro rászorít. Elengedi a hímet és nyüszítve elrohan. Nem akarta megölni Negrot.
Valaki felkiált:
- Hol van Sokka?
A farkasoknak szüksége van az alfára!
Melody
A farkas hogy lépne elő, mikor már messze jár, rohan? (Kaland témája: idő, gyorsaság... -.-)
Melody párja felmorran.
- Utána! - kiáltja és maga is elindul, de elég lassan. A vadászok finom orrukkal próbálják kiszimatolni merre ment a gyilkos. Nem késlekedhetnek!
Héra
A fekete hím szája felfelé kunkorodik.
- Parancsolni mersz Istenednek, Héra? Csodálkozom, hogy látsz engem. Tudod-e miért jöttem? - kérdi és érdeklődve méregeti Hérát és kölykét. |
Ledöntik, és megpróbálják megölni. Ez viszont nem sikerült, mert ahogy a nyugatis hím agyarai rászorítanának Negro torkára, a hím elkapja ellenfele pofáját, és összeszorítja, hogy az ne tudjon támadni. Mancsaival közben próbálja lefejteni magáról a másik lábait, nagy erőfeszítések árán. Ha sikerül, és a farkas Negron összeesik, akkor továbbra is lefogva annak pofáját, Negro próbál kimászni. |
Melody a párjával tart és mikor meglátja egyik számára legkedvesebb társát a lábai előtt holtan, először elszörnyed, majd remegni kezd, de nem a félelemtől, hanem a dühtől. Mikor meghallja a zajt, vicsorogni kezd. -Lépj elő! - követeli a bokor mögött rejtőző alaktól. -Mutasd magad, ne légy gyáva! Vállald a tetteid következményét! -morogja dühösen és párja mellé lép. |
Mosolyogva elégedetten méregeti kölykeit ahogy piszkálódnak egy darabig majd játszadoznak. Végül a kis nőstény ismát anyja lábához ül. De ekkor fülébe egy mély morgás kúszik. Összerezzen s mikor kölyke dicsekszik, hogy most már nem ilyed meg... hátra pillant.
Sikítás.
-Deena!- szól halkan a kölyökre s felé áll, hogy a kicsi hasa alatt legyen, védett területen. Közben éles morgás hallatszik fel de ez mostmár Héra mellkasából.
-Tedd le!- lehet, hogy nem harcias egy nőstény, de ha a kölykeiről van szó...saját életét is feláldozná, tudva, hogy azok biztonságban lesznek.
Vicsorog...talán Deena még nem is látta így anyját. Barloon-ra néz aki ernyedten 'fekszik' a hím szájában. |
Kalandmester - Héra
A kis hím is anyjához rohan:
- Látod, anya, milyen ijedős a hugom? És még ő akar az erdőbe menni! - kuncog, de hirtelen nagy szemekkel borul a földre. Huga feldöntötte.
- És te? A múltkor a pitypangtól is megijedtél!
Tovább játszadoznak, a végén a nőstény megint Héra elé ül. Ismét morgás hangzik fel mögüle, de ez... mély. Vészjósló.
- Haha, Barloon! Most már nem ijedek meg! - néz fennkölten a nőstény kölyök, és persze nem fordul meg, de ekkor...
Sikítás.
Ha Héra átnéz nőstény kölyke feje fölött, borzalmas látvány fogadja. Egy hatalmas fekete hím tartja szájában másik, ájult kölykét és egyenesen Héra szemeibe néz. |
-Kicsim, majd ha te is olyan nagy leszel mint apád. - Nyalta végig a nőstény fejét mosolyogva, de rögtön oldalra kapja fejét mikor másik kicsinye felmorran.
-Mi baj?- kérdezte gyanakodva, míg szemei végig kúsztak rajta. Sehol egy seb, mind a 4 lábán áll... nem teljesen érti mi baja lehet. |
Kalandmester - Héra
Barlien bólint. - Rendben - dörgölőzik Hérához majd finoman fellöki az egyik kölyköt aztán eltűnik a bozótban.
- Anya! - rohan a nőstény Hérához. - Mikor mehetünk majd mi is az erdőbe?
Ekkor testvére ijesztően felmorran, mire a nőstény ijedten bújik Hérához. Aztán rájön, hogy csak testvére volt az.
- Ez nem volt szép tőled! - duzzogva néz rá anyja lábai közül. |
Egyik percről a másikra szinte úgy érzi, hogy szemei leragadnak. Enged a kísértésnek s lábai szinte kicsuklanak alóla.
-Jajj...- nyöszörög kicsit s mikor felébred rögtön a két kölyök szúrja meg a szemét. Barátságosan elmosolyodik s orrával arrébb löki őket játékosan de azok szinte rögtön ugranak is arrébb mikor az apjuk beér az oduba.
-Óh köszönjük...először kifárasztom őket, aztán majd esznek.- tápászkodott fel s miközben elindult kifelé végignyalta párja pofáját. A két kis kölyköt figyelte ahogy szlalomozott apja és anyja lába között.
-Ne túl messzire!- szólt még a kicsik után, ha akarták hallották...ha akarták nem. |
Kalandmester - Héra
Héra elalszik. Egy barátságos kis erdei odúban ébred. Két kölyök nyúzza, cibálja a füleit.
- Aaaaanyaaa! Ébredjjjj! - sikpítanak a hallószerveibe.
- Kölykök! Hagyjátok az anyátokat aludni! - hallatszik Barlien mély, de szeretetteljes hangja.
- Apa,apa! - váltanak át a kölykök. Egy nőstény, egy hím.
- Jólvan - mosolyog rájuk az apjuk majd Hérára pillant.
- Szivem. Hoztam pár nyulat, most elmegyek, körülnézek a területen. Gyertek ki a friss levegőre, szép idő van!
Mind a három farkas kiugrándozik az odúból. |
Morcosan baktatott előre. Egy kis egyedül létre volt szüksége. Testvére húzta fel ennyire, ő teljes mértékben meg volt arról győződve, hogy a többi testvérük már nem él. Héra viszont szentül ragaszkodott ahoz, hogy igenis élnek valahol, és egy napon együtt lesznek.
De amint egy idegen helyre tévedt rögtön lehiggadt.
-Hol...vagyok?-nézett körül s a levegőbe szagolt...lassan vissza kéne mennie. |
Kalandmester - Melody
- Nem tudom. - mondja párja majd felpattan és kiront a barlangból.
Ha Melody követi szörnyű látvány fogadja: kedves barátnője, aki a légynek sem volt képes ártani, Ulti, halottan feküdt mancsai előtt. Torkát átharapták, mindenfelé vér volt.
- Nyugalom! Nyugalom! Látta valaki ki ölte meg? - kérdezte párja a falkától.
Ám ekkor nesezés hallatszik a közeli bokorból... a tettes még itt van! El kell kapni! |
El sem hiszi amit lát. Vajon mi történhetett? A farkas mellette egy alfa és ő lenne az alfanőstény? Megrázza a fejét, de szíve azt súgja, hogy amit lát igaz. Eszével azonban mindezt nem képes olyan könnyen elhinni. A hangra ő is felkapja fejét és a hímre néz. -Mi volt ez? - feláll és a hang irányába néz. |
[80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|