"I taught you everything I know" Brendan Shine – My son ALAPOK Név: Rauck Nem: hím Kor: 9 év Elem: föld User: Izzy (msn: izzy_bell95@hotmail.hu) JELLEMZŐK Egészség: A balt hátsó lába még a háborúban eltört, és rosszul forrt össze, ezért sok gondot okoz neki. Tulajdonságok: Rauck idős korára igen bölcs, nyugodt farkassá érett. Szinte nem létezik olyan kérdés amire ne tudná a választ. Megjelenése tiszteletet parancsoló, mégsem gőgös, ellenkezőleg, nagyon kedves lélek. Szereti a kölyköket, imádja történeteivel szórakoztatni a többieket. Legfőbb jellemző: bölcs, nyugodt, kedves Képességek • Erő: 2 • Sebesség és reflex: 2 • Osonás: 3 • Úszás: 3 • Irányítás: 5 "My one and only son" TÁRSAS ÉLET Falka: Vízmosás Rang: idős Rokonok: Midori (testvér)  Cairo (fogadott kölyök)  Ayame, Andaron (unokahúg, unokaöcs) Előtörténet: Rauck korán elvesztette apját, így nem volt, akiről példát vehetett volna. Húgával, Midorival sem jöttek ki túl jól, ezért sokáig egyedül bolyongott, míg végül helyet kapott az akkori Nyugati falkában, vadászként. Ám ahogyan telt az idő, egyre jobban hiányzott neki egyetlen élő rokona, a húga. Ebbe a fájdalomba már szinte kezdett belebolondulni, amikor egy véletlen folytán összetalálkozott vele. Ám öröme nem lehetett teljes, mert egy számára igen ellenszenves, Causle nevezetű hím, szemet vetett Midorira. Mivel a dolog komolyra fordult közöttük, nehezen bár, de sikerült belenyugodnia húga döntésébe. Idővel megbarátkozott a hímmel, de Rauck ismét magányosnak érezte magát. Mivel alkalmas társat nem talált magának, a harcnak és a kalandoknak szentelte életét. A háborúból is jócskán kivette a részét, és ennek meg is lett a következménye. Bal hátsó lába súlyos sérüléseket szenvedett, és tudta, ha nem kap gyorsan segítséget, meghal. Ám szerencsétlenségére senki sem volt a közelben, aki segíthetett volna rajta, így elvonszolta magát egy csöndes helyre, hogy nyugalomban halhasson meg. Fogalma sem volt, hogy már véget ért a háború, amikor egy ismeretlen farkas szaga csapta meg az orrát. Látása már homályos volt a fájdalomtól, és abban sem volt biztos, hogy a szavak, amelyeket hall vajon tényleg elhagyták az ismeretlen hím száját, vagy csak a képzelete játszott vele. A következő pillanatban pedig már az álomvilág édes földjén járt, így nem tudhatta, mi történik vele. Később azonban, amikor végül felébredt bódultságából, megtudta hogy az idegen hímet Geneziasnak hívják, aki egyben nagyhatalmú gyógyító is. Attól a pillanattól fogva szoros barátságba került a mai Központi falka sámánjával, akivel sajnos nem találkozhattak sokat, hiszen Rauck a Vízmosás falkához tartozott. Így megint csak magányosnak érezte magát, ráadásul régi szenvedélyeinek sem hódolhatott többet, hiszen bármilyen erős is Genezias, Rauck szétroncsolódott lábát még ő sem hozhatta rendbe teljesen. A mai napig is sántít, és sokszor elég nagy fájdalmai vannak, bár nem mutatja ki. Ebben az állapotban fogalma sem volt, hogy mit kezdhetne magával, hiszen nem volt sem párja, sem kölykei. Ám egy napon, amint az erdőben bóklászott, összeakadt egy aprócska farkassal, aki bár egyedül volt, és nagyon le volt soványodva, vidáman és életerősen mozgott. Rögtön felkeltette Rauck figyelmét. - Kölyök! Mi a neved? – kérdezte, tőle szokatlanul morcos hangon. Nagyon fájt már a lába. - Éhes vagyok, nem tudod hol kaphatnék enni? – kérdezett vissza szemtelenül a kis hím. - Ha kérdeznek, mindig válaszolj, s csak aztán kérdezz vissza! – okította automatikusan a kicsit. - De hiszen te sem válaszoltál! Rauck csodálkozva nézett a kölyökre, aki alighogy kilátszik a földből, már ilyen bátran beszél. Tetszett neki a bátorsága, ám úgy gondolta, ráférne pár illemtanóra. - Ha megmondod a neved, és hogy honnan jöttél, kaphatsz enni – ajánlotta fel Rauck. - Cairo vagyok. Hogy honnan jöttem, nem tudom megmondani. Nem igen emlékszem semmire, ami eddig történt velem. Egyedül a nevemet tudom. - Az én nevem Rauck. Gyere velem, ha éhes vagy!